Edó emléxik

Ezt felteszem ide, mert Anyócának igen tetszett. Meg mert úgysem írtunk semmit Hanukáról.

Emlékszem az első Hanukámra. 14 éves voltam, és mivel érdekelt a dolog, elolvastam róla mindent, amit lehetett az akkoriban magyarul fellelhető zsidó tárgyú könyvekből. Ami igazság szerint nem volt túl sok. És persze ebből a nem túl sokból sem értettem mindent. Egyszer például mentem az utcán, és találkoztam valakivel a hitközségből. Rögtön kérdeztem is tőle nagy lelkesedéssel: „Jössz a Hanukára?” Erre ő: „Mi az a Hanuka?” Én meg, ahogy a könyvből tanultam, már daráltam is: „Makkabeusi örömünnep a Jeruzsálemi Szentély újjáavatásának emlékére…” Még ekkor is kicsit értetlenül nézett rám, de sajnos nem is tudtam neki bővebb információval szolgálni, hiszen fogalmam sem volt, kik azok a makkabeusok, minek is örülnek Hanukakor, és hogy jön ide Jeruzsálem. Illetve inkább mi hogy megyünk oda. De ez már egy sokkal későbbi történet.
Első gimnazista voltam, és mivel már legalább három akkordot tudtam a gitáron, nyomban meg is tanultam a Hava Nagilát; amit aztán az ünnepségen elő is adtunk – mi, ’a fiatalok’. A viharos gyorsasággal szerveződött ’ifjúsági csoport’. Ez volt a hőskor. Nekünk ekkor minden új volt. Bizonyos szavak, kifejezések, dallamok, amiket otthon el-elkaptunk, visszaköszöntek ugyan, de azért még így is beletelt egy kis időbe, mire összeraktunk néhány részletet a nagy képből.
Ez az első, régi Hanuka mély nyomokat hagyott bennem. Azóta is minden évben eszembe jut. Sose felejtem el, mikor Ernő bácsi a kezünkbe nyomta azokat a géppel írt, gondosan felvágott papírszeletkéket. Rajta ismeretlen, kimondhatatlan szavak: Móajz Cur, Jösuószi… Mi kuncogtunk tudatlan zavarunkban, de Ernő bácsi türelmes volt. Kibetűzte nekünk szavanként, elénekelte újra meg újra, míg mi is vele tudtuk énekelni.
Nem sokkal ezután, talán a rákövetkező év telén kaptunk egy magnókazettát Izraelből, ami abban az időben nagy szó volt. Rajta a rokonaink, akiket akkor még nem is ismertem, kórusban énekelték: Móajz Cur, Jösuószi… Nagyon meglepődtem. Jé, ezt ők is tudják?
Tudták bizony. Ma már én is tudom. Hát persze, hogy tudják. Zsidók százezrei tudják, éneklik a világ minden pontján ugyanazt a dallamot, ugyanazt a szöveget, ugyanabban az időben. És azért ez hátborzongató. Még mindig.
Egyszer készítettem Ernő bácsival egy riportot, még meg is van az a kazetta valahol. Mesélt az életéről, hogy mi hogy volt, mikor fiatal volt, mikor jesivába járt. És mesélt a gyerekekről, akiket a háború előtt tanított a héderben. És sírt.
Az idén, sok év után, megint Magyarországon voltam Hanukakor. Budapesten rengeteg program van már minden évben, rendezvények, bálok, bulik, játszóházak a gyerekeknek. Az én fejemben mégis, még mindig Ernő bácsi hangján szólal meg: Móajz Cur, Jösuószi… Szóval azért mégis van értelme mindennek.

Ződ

Nekem nem tetszik ez a zöld háttér.
Pedig Apka annyira ügyesen váltogatja a háttereket, hogy csak na.
De végül is nem is nekem kell tetszenie.
Szóval, aki olvas minket, az legyen kedves, nyilatkozzon, milyen színben tenné ezt legszívesebben.

Majdnem

Majdnem elmentünk ám Bécsbe. De aztán végül nem. De egyébként nagyon sok helyre elmegyünk majdnem, például már Hamburgban is voltunk majdnem, méghozzá minden évben. Többször is. Tavasszal majdnem elmegyünk, de nem jön össze, aztán nyárom is majdnem, de akkor meleg van, ősszel ha nem esne folyton akkor majdnem elmennénk, télen pedig csúsznak az utak meg minden. Azért járunk ennyit Hamburgba majdnem, mert van ott egy barátunk, Peter, és a felesége, Gisella. És mi nagyon szeretjük Petert, meg ő is minket, és mindig hív, hogy menjünk, látogassuk meg őket. És van is kedvünk, mert Peterrel nagyon jókat lehet beszélgetni. Úgyhogy el is megyünk elég gyakran majdnem. Peter is legalább annyit utazik, mint mi, sőt, még többet. A múlt héten például Bécsben volt. Mi meg majdnem meglátogattuk, mondván, ez azért közelebb van, mint Hamburg. És annyira jól éreztük magunkat!

Amerika 2

Santa Monicaban kétszer is voltunk. Szerencsére. Mert elsőre csak kocsiból láttuk. Mert Pippa szerint az amerikaiak a kocsiban élnek. Másodszorra viszont készült néhány fotó is. Malibu felé sajnos le volt már zárva az út, a tüz miatt. Így kerültünk Pacific Palisades-be, meg még sok egyéb helyre. Pl. Venice. Ezt ezenyolcszázvalahányban álmodta meg egy pasas, hogy megcsinálja Velence mását. Kialakítottak csatornákat, és régen tényleg gondolával közlekedtek az emberek az utcán. Aztán Marina Del Ray. A napsugár kikötője. De nem is a napsugarat kötik ki, hanem hajókat. Akkor épp vagy 10 ezer horgonyzott ott. Láttuk még a Santa Monica-i repteret is, ahol majd biztos leszállunk, ha üzleti ügyben járunk arra.

Hollywood, a nagy legenda… ami egy utcára korlátozódik. Ott van ugyebár az Oscar-ügyi Kodak Theatre, meg a csillagok, amik lehulltak a földre, hogy otthagyják lábnyomukat a csodálkozó utókornak. Ja, és a kínai színház. Hát ennyi.

Los Angeles tulajdonképpen iszonyatos nagy. 12 millió lakos. Se vége, se hossza. Viszont jól szervezett, és könnyű benne közlekedni. Előttem van észak, hátam mögött dél, nyugaton az óceán, jobbra pedig kél. Nem kell folyton figyelni a fákon a mohát.

A Walt Disney koncertteremről nem is beszélve, ahol Apka jól meghallgatott egy Sibelius darabot. Stílusosan a karmaster is finn volt.

Már ton

Méghogy nem fotogének!!

Itthon se unatkozunk ám. Szombat este pl. voltunk díjátadáson, ahol miután Géza befejezte a zongorázást, már semmi érdekes nem történt, így aztán Edi elaludt, Kató viszont hősiesen végigülte. Vasárnap pedig elmentünk Márton napi vásárra a szombathelyi múzeumfaluba, úgyismint skanzen, ahol nagybőgő lakik a házban, s volt kukacos gesztenye hatszázért meg forralt bor, ezen kívül pedig nagy sár és jó hideg. Ja, és néhány birka.

Fotók

Fotók is készültek az USA-ban,sikerült mappákba rendeznem őket,aki kiváncsi rá, a Fotók feliratra kattintva, megnézheti.

Hosszú kirándulás

Október 11. A hosszú kések éjszakája. Ja nem is. A hosszú kirándulás. Erre a napra Pippa szívesen emléxik vissza. Kató hősiessége e neves napon elsőként abban mutatkozott meg, hogy hajnali 6 órakor (ó jajj, sóhajt most Edó együttérzőn) elhagytuk a házat. De megérte. Mert San Diego elég klassz hely. Bár amikor tűz van ott, babám, akkor kevésbé (pl. rá illetve ránk egy hétre volt, de akkor mi már máshol játunk, hehe). Van ott vagy ezer múzeum, ezen kívül állatkert. A város maga leírhatatlanul gyönyörű. Útközben voltak ám még mindenféle szentek, pl. San Clemente. Meg Rancho Bernardo, aki nem szent. Asszem. Bár sose lehet tudni ebben a mai világban. A szentségit. Visszafele útba esett La Hoya is (spanyolul La Jolla). Ezek mind üdülőhelyek, tisztára elegánsak és rongyrázósak, szóval nem csúnya. Sok gyönyörű ház, meg hotel.

Őrült a trónon

A drájvuláson kívül Bözsi néni szokott löncsűni is. Valamint időnként elvaakul a sopba. Ha pedig nem akar vaakulni, akkor valaki fölpikkulja.
És ilyeneket is mond:
Ilyet is csak egyet sütött a pék, azt is elégette.
Ilyen ökröt anya még nem nyomott ki.
I don’t know, hogy tudja-e.
Őrült a trónon.

A mélyhűtőben (angolul frízör) azonban viszonylag ritkán üldögél. A fodrásznál (németül frizőr) még csak-csak. Fontos, hogy ne keverjük a kettőt.

Amerika 1 (Fotó Wilshire Hotel)

Na mostan írunk egy kicsit. Nem sokat. Kicsit. Hogy meg ne unjátok. Meg mert annyi minden történt, hogy jujj. Szóval sok-sok minden, amit nem is lehet így ömlesztve leírni. A 3 hét, az kérem három 7. Tán kezdjük az elején.
Fél 11-kor szállt le a gép Los Angelesben (a továbbiakban L.A.). Ottani idő szerint. Akkor következett egy sor örvendezés, már így családilag. Mert hát nem minden nap látja az ember az amerikai rokonokat. Mert ugye ők amerikaiak. Mi meg… hát nem. Hazamentünk, és azon nyomban le is feküdtünk.
Másnap reggel meglátogattuk Bözsi nénit.
Ja, hogy nem mindenki tudja, ki is az a Bözsi néni? Akkor elmondjuk. Bözsi néni Kató nagynénije. Már nem termetre nagy, úgy inkább picike. Pippa monnya, hogy nem is pici. Szerinte kb. 170 cm, bár konkrétan centiméterileg ezért nem vállalunk kezességet. Mindenesetre aranyos. Ezen nem fogunk összeveszni. Ezen sem. Bözsi néninek az ő leánya Irenke. Neki is van családja, majd biztos róluk is lesz szó. Gondolom.
Szóval Bözsi néninél is kiörvendeztük magunkat jól. Ekkor jött Sarita (Irenke lánya), és irány a Century City. Aszongya a Pippa, hogy akkora hatalmas ez az egész, hogy nem is tudja mihez hasonlítani. Ez az Amerókija ez ilyen. Hatalmas. Aki nem volt még ott, az el se tudja képzelni. Vagyis hát el tudja képzelni, de amikor odakerül, akkor látja csak, hogy mennyire nem úgy képzelte, amilyen valójában.
Sarita másnap is elvitt minket a régi városrészbe (downtown). Mindig elvittek minket valahova, s jöttek értünk, mikor végeztünk. Közben telefoni úton értekeztünk. Mert hát mobiltelefon (cell phone) nélkül nem mentünk sehova. Nehogy elvesszünk. Mint Ábel a rengetegben.
Aznap este a Cheesecake Factoryban vacsoráztunk, amit valami rejtélyes oknál fogva hívnak így. Mert volt ott sok finomság – na de túrótorta? Na mindegy.
A Rodeo Drive, ahol utána sétáltunk, arról híres, hogy baromi drága. Hollywood-ból járnak át oda a színészek vásárolni. Ha. Hollywood-ban nincs egy gönc.
Ezen kívül ott található a környéken Wilshire Grand Hotel is, ahol aszongya a Richard Gere a Julia Robertsnek, hogy priti vumen, lala lalalla.

Újra itthon

Bizony megjöttünk. L.A-ben a reptérre menet útközben Kató azt kérdezte:-Irenke emlékszel, mikor utoljára itt voltam, kétszer hoztatok ki a reptérre, késett a gép New Zelandról és vissza kellett menjek veletek. Kató - remélem most sima útunk lesz! Nem lett, köszönhetően a francia sztrájknak.
A lényeg, hogy itthon vagyunk, még ha fáradtan is, - Pippa mondá anno :"mindenhol jó de a legjobb sehol", már tudom és érzem, a legjobb otthon!

Megjöttek!

És ó, de nagyon fáradtak a Nyuszik. Most vagy 2 álló napig aludni fognak, de majd jelentkeznek, és akkor mindent megtudunk.

Beköszöntek Párizsba

Majdnem, mint az ősz. Azonban, hogy Szent Mihály útján suhannának nesztelen, na azt azért kétlem. Sokkal valószínűbb, hogy a reptéren tipródnak épp most a Szülőcskék, s az nem lehet oly nagyon vidám.
Valami csúszás volt ugyanis, ezért lekésték a csatlakozást.
Hmm -hmm... nézzük csak a dolog pozitív oldalát... így legalább Ernőnek nem kell hajtani, és nyugodtan el tudja intézni a dolgait útközben.
"Párisból az Ősz kacagva szaladt", s ők is igen fognak örülni, ha végre itthon lesznek!

Holnap jönnek!

S akkor majd lehet örülni meg faggatózni meg minden.

Ír ám...

... az Apka, csak épp nem ide, hanem kommentbe. Pl. az előző bejegyzés utániba.

Pippa monnya 2 rohanás között

Na szóval, van megint pár percem, így elmesélhetem, hogy Kató Hollywoodban a Csárdás étteremben zongorázott, ahol a Zalatnay szokott énekelni és olyan sikere volt, hogy csak na, aszittem mingyá megkínálnak egy szerződéssel, de úgy láccik azt nem mérik olyan könnyen. Ott ebédelt a Zsigmond Vilmos nevű magyar származású Oscar díjas operatőr is!

Hát már megin mennem köll, megyunk moziba. Pusza

America

A Szülőcskék very jól érzik magukat és evribodrit puszilnak. Sajnos annyira bizi a programjuk, hogy nincs tájmjuk írni. Tegnap (vagy ma?) pl. csájnatáunban voltak, ahol is - minő malőr - magyar étteremben ebédeltek.

Világjárók

Jövünk-megyünk mostanában (ide rendelhetnék valami hasonlatot, hogy jövünk-megyünk, mint... - de hirtelenjében csak nem épp pozitív hasonlatok jutnak eszembe, ezektől pedig most inkább eltekintek). Edó időközben megjárta a Szent Földet, miközben rádöbbent, hogy ő voltaképp Juana Espera en Dios maga. Erről bővebben a jedi-edi blogon olvashattok (link az oldalsávban).
A szülőcskék meg épp kaszinóznak tán, ott messze-messze, a nagy Amerókiában. Aszongyák, jól vannak nagyon, kommunikálnak Shakespeare nyelvén, mint a vízfolyás. Na jó, nem Shakespeare... De tényleg, bokros teendőiktől még írni sincs idejük. Hollywood, Las Vegas, az összes Santa nők (Monica, Barbara, ki tudja, ki még).
Kató időnként zongorál, máskor spontán módon dalra fakad (ennek tegnap fültanúja voltam a telefonon); Pippa pedig még ahhoz is elég vagány fickó, hogy biciklin vegye a nyakába Los Angelest. Bözsi néninél laknak (ugye?), aki Kató nagynénje, egy szuper néni, ezen kívül pedig nagyon aranyos és vicces, szóval szeretjük. Főleg, mikor Vazs megyei akcentussal keveri az angolt. Hogy például "drájvulunk". Figyelemreméltó magyar nyelvtudását az unokáknak is továbbadja, akik ennek megfelelően szintén előrukkolnak időnként egy-egy vonatkozó ékesszólással, mint pl. "seggbe rúglak".

Készülődés

Kató már elkezdte,elővetette a bőröndöt s minden nap eltesz valamit.Szerintem így fogunk itthonhagyni dolgokat.Szerencsére vasárnap telefonált Irenke, kérte adjam meg a járatszámot.
Mentem a jegyekért amik már nem voltak ott ahol korábban Kató már elrakta őket de a biztosítási kártyákat nem,ill. Ő abban a tudatban volt ,hogy igen.Majdnem itthon maradtak.
Irenke által már vannak előre szervezett programok, egy napos kirándulások: Hollywood, Santa Monica,Santa Barbara,Century City,Cheese Factory,Wiesenthal Center, színház:Mamma Mia, okt.22-től Las Vegas.

PC

Kicsit feltuningoltam a gépet, 1 giga lett a memó, és kicseréltem a ventit, ami eddig nagyon zavart.
Csendesebb lett de nekem még mindig hangos. Palinak igaza van, Mac OS-re kellene váltani. A következő gépem az lesz,ha lesz.

Csak megvannak

azok a fotók is!
Apka annyira ügyes, hogy az csak na. Én meg majd jól kitalálom, hogy tudok hozzáadni.
Dömdödöm.

Lopkovitz (nemtom ki írta, az iwiw-en kevereg)

FONTOS!
Ezt írja ki mindenki az üzenőfalára a NATO állásfoglalásának értelmében: ha össze tudunk szedni 54 aláírást, miszerint tiltakozunk a mohácsi vész ellen, akkor eltörlik a törököket, és 1:0 arányban nekünk ítélik a mohácsi csatát! Ha 54 ember kiírja ezt az üzenőfalára, akkor azt a NATO 54 aláírásnak fogja venni, és visszaállítja II. Lajost a királyi trónra!

Az EU állásfoglalásának értelmében, ha össze tudunk szedni 33 ezer aláírást, miszerint tiltakozunk a pár millió évvel ezelőtt a dínók körében történt jogtalan kihalás ellen, akkor utólag visszavonják a meteor-becsapódásokat, eltörölnek 3 jégkorszakot, felélesztik és nekünk adják a dínókat és tojásaikat! Ha 33 ezer ember kiírja ezt az üzenőfalára, akkor az EU érvényes 33 ezer aláírásnak fogja tekinteni! A becsületünk a tét! Hajrá!

Diótörő

No nem Csajkovszkij,és nem is opera.Csak én Pippus ebéd után annyi diót törtem,hogy szerintem kiérdemeltem ezt a címet.
Most meg youtube-zok,nagyon jó olyan zenekarokat látni akiket eddig csak hallottam.Szerencsére az első előadó beírása után a rendszer már ajánlja a többit.Kató is vevő volt az előadók (Diana Krall,Chicago,Aretha Franklin) stb.által prezentált nótákra.

Szerintem

Apka ügyes.

Az is lehet..........

Lehet, hogy annyi volt. Nekem az volt jó, hogy együtt voltunk és hasznos dolgot csináltunk.
Ha nem jöttek volna csúnya sötét felhők a séta sem maradt volna el.

20 perc...?

Volt az szerintem vagy 2 óra!
Tisztítgattuk, csiszolgattuk, mosogattuk.
És nagyon szép lett!!!
Legközelebb talán sétálunk is.

Budapest

Tegnap reggel 3/4 8-kor elindultuk Edinához. Gyenge forgalom volt, jól tudtunk haladni. A pályán az első benzinkútnál vettünk autópálya matricát és ittunk kávét. Tíz óra után pár perccel ékeztünk meg hozzá. Kicsit beszélgettünk, ittunk egy üdítőt és együtt kimentünk a Kozma utcai temetőbe, rendbetenni Jenő bácsiék sírját. Jól ment a munka, kb.20 perc alatt végeztünk és nagyon szépen sikerült letisztítanunk a követ.Jól is esett mindanyiunknak a kis fizikai munka. Visszafelé Edina vezette a kocsit, nagyon jól vezet. Megettük a finom kínait, amit Edina készített.
Terveztünk egy római parti sétát de közben úgy beborult, nem volt kedvünk sehová menni.
Beszélgettünk még kicsit aztán 5 órakor indultunk vissza. Visszafelé már nagyobb forgalom volt, de így is 1/2 8kor már itthon voltunk.
Hasznos időtöltés volt!

Lustaság

Az utóbbi hetekben lustaság vett erőt rajtam. Az igazság az, hogy Edina megadta Eitan szüleinek blog linkjét, akik Norvégiában kirándultak és annyira érdekesnek találtam, hogy mihelyt volt egy kis időm azt olvastam. Kicsit nosztalgiáztam.

45

Kató monnya:

45 fok van a teraszon

Csumidesz

Kuku Nunu

Hát igen. Vagyis nem. Szóval fogalmunk sincs, mint jelent ez. Aminek megvan az az előnye, hogy szinte bármilyen szövegkörnyezetben használható. Például megszólításként: "Szia Kuku Nuku!"; vagy elköszönésként, ahogy Pippa használta az imént: "Na, akkor Kuku Nunu!"; esetleg tárgyak megnevezéseként: "ott van az a kuku nunu".
A multifunkcionális szóösszetétel eredete ismeretlen. Állítólag valami Edi névre hallgató egyén alkotta és honosította meg ifjúkorában, valamikor a '70-es évek vége felé.
A témával kapcsolatos észrevételeket és a megfelelő használatra irányuló javaslatokat szerkesztőségünkbe várjuk.

Oye Como Va

Nos, újabb történelmi pillanathoz érkeztünk.

De először is: klikk a címre!

Ez is egy családi nagy kedvenc.
Ha már szól a zene és ellestünk néhány klassz májkeldzsekszonos salsa lépést is, itt az ideje, hogy megismerkedjünk a szöveggel, amelyet, noha pofon egyszerű, mégis öröktől fogva tartó homály takart, egészen mostanáig:


Oye como va = Hallgasd hogy megy
Mi ritmo = A ritmusom
Bueno pa gosar = Jó bulizni
Mulata = Mulatt lány

Lángos

Kató hetek óta lángosra vágyott. Itt a lángos, amire vágytál! Orbán Jutka hívott meg bennünk kefires lángosra. Reggel Mészáros Andris meghozta a döröskei képeket egyet fel is raktam azon nyomban. A három kutyus is vele volt. Mivel még nem volt meleg, lepermeteztem a gyümölcsfákat. Negyed tizenkettőkor kocsiba ültünk és Kató laskagombócos levesével meg sem álltunk Orbánékig. Mivel még senki nem volt éhes,későbbre tettük az ebéd idejét.Jutka aggódott a leves mennyiségét illetően(nem kellene az egészet megmelegíteni,sok lesz-mondta)Kató maces gombócos levese nagy sikert aratott,csak egy kis lé maradt.Nem kevésbé volt sikeres Jutka kefires lángosa(fokhagyma,sajt,tejföllel tetézve) sem. Amit egy kis rizlingszilvánis fröccsel leöblítettük.A kávéról meg a dinnyéről már ne is beszéljek.Ha emlékezetem nem csal ,úgy 6-óra körül jöttünk el.

Döröske

Tegnap kirúgtunk a hámból. Ebéd után négyesben, Kató, Vali, Öcsi és én felkerekedtünk, hogy eleget tegyünk Mészárosék meghívásának. Mikor odaértünk Döröskére, kicsit hűvös volt, de mire megettük a finom sülthúst és sült oldalast, újra kisütött a nap, jó idő lett. Ebéd után a lányok jót (kb.1 órát) sétáltak a kutyákkal. Visszafelé Öcsi vezetett és nagyon tetszett neki a Peugeot. Összegezve nagyon jól éreztünk magunkat most is, 8 órakor értünk haza. Készült kép is, de Andris gépével, így csak később tudok feltenni.

Cseresznyeszezon

Na jó, ha Apka nem teszi fel, akkor majd én megmutatom, milyen cseresznye terem Szombathelyen! Íme:


És le is szedtük ügyesen egy részét, úgy 6 tonnányit, Apkával, Babkával, Zsozsóval, Barbarkával, miközben Nyuli szurkolt nekünk, meg még ki tudja, ki szedegetett ott, és még így is maradt ezen az égig érő (na jó, azért odáig nem) csodafán.

Na tessék...

... az Apka most meg annyira megtáltosodott, hogy csak győzzétek olvasni! Tudtam én, hogy menni fog ez. És még van csomó mesélnivalónk.

hétfő

Tegnap bográcsoztunk, birka pörköltet főztünk, Gyuszival ketten. Jutka és Kató előbb a teraszról, később az árnyékos fenyő mellől figyeltek bennünk. Pont délre (ez nálunk fontos) elkészült. Aztán ebédnél (gyümölcsleves, birka pörkölt, paradicsomsaláta, kovászos ubi, töltött hús, meggyes rétes, kv) mikor feltettem a Váradi Roma café CD-t, elengedtük magunk, még tánci is volt.

Csináltam képeket is, talán egyszer fel is tudom rakni őket. A birka csodálatos volt, úgy belaktunk, hogy a rétest csak 20 perccel később tudtuk lenyomni. Ilyen ebéd után illik csendespihenőzni, mondtuk Gyuszinak. Ő duzzogva kicsit le is feküdt. Aztán délután megjavítottuk a napernyőt, amiben úgy kimelegedtünk, hogy be kellett menni a medencébe lehűteni magunkat.

hajnal

Szombat van, megint korán ébredtem, íly korai időben nem lehet mást, mint blogot fejleszteni. Voltunk egy gyönyörű esküvőn, Vera & Gábor hívott meg bennünk a nagy Budapestre. Életemben először voltam ilyen esküvőn, pedig már megértem néhány tíz évet. Az esküvő csodás volt. Az egész ceremónia a hotelnál zajlott, nagyon jól éreztük magunk, kiderült, Orsiéknak van egy szabad szobájuk, így ott is aludtunk. Másnap este a várban csatangoltunk Edivel. Ide is biggyesztek az ott készült képekből egyet izibe. De hová lett a kép? Pedig kiírta, hogy uploaded.

Péntek

Ez az első próbálkozásom. Edi segített.Péntek van, ma megvettem a jegyeket Los Angeles-be. Október 8-án indulunk, remélem, nem jön közbe semmi! Beszámoló is lesz az útról képekkel ha visszajöttünk.Már most nagyon meleg van. Öcsi cseresznyét szed, Kató a kis házi medencénkben hűsöl.Mindenki gondoljon, amit akar, én itt ülök a gép előtt s múlatom az időt, és telefon ügyeletet tartok.Kellene feltennem egy képet is, de még nem jöttem rá hogyan?

Megint

Hű de soká hallgattunk...! Vagy két évig. De most majd írunk megint, újult erővel, újult eszközökkel, gyors internettel, fotókkal, mindennel. Csak győzzétek olvasni!