Világjárók

Jövünk-megyünk mostanában (ide rendelhetnék valami hasonlatot, hogy jövünk-megyünk, mint... - de hirtelenjében csak nem épp pozitív hasonlatok jutnak eszembe, ezektől pedig most inkább eltekintek). Edó időközben megjárta a Szent Földet, miközben rádöbbent, hogy ő voltaképp Juana Espera en Dios maga. Erről bővebben a jedi-edi blogon olvashattok (link az oldalsávban).
A szülőcskék meg épp kaszinóznak tán, ott messze-messze, a nagy Amerókiában. Aszongyák, jól vannak nagyon, kommunikálnak Shakespeare nyelvén, mint a vízfolyás. Na jó, nem Shakespeare... De tényleg, bokros teendőiktől még írni sincs idejük. Hollywood, Las Vegas, az összes Santa nők (Monica, Barbara, ki tudja, ki még).
Kató időnként zongorál, máskor spontán módon dalra fakad (ennek tegnap fültanúja voltam a telefonon); Pippa pedig még ahhoz is elég vagány fickó, hogy biciklin vegye a nyakába Los Angelest. Bözsi néninél laknak (ugye?), aki Kató nagynénje, egy szuper néni, ezen kívül pedig nagyon aranyos és vicces, szóval szeretjük. Főleg, mikor Vazs megyei akcentussal keveri az angolt. Hogy például "drájvulunk". Figyelemreméltó magyar nyelvtudását az unokáknak is továbbadja, akik ennek megfelelően szintén előrukkolnak időnként egy-egy vonatkozó ékesszólással, mint pl. "seggbe rúglak".